Mostantól másképpen kezelik az élelmiszerek lejárati idejét Kaliforniában
A csomagolt ételeken szereplő lejárati dátumokra emberek tömkelege csak legyint, mások viszont a lejárati dátumot követő napon kidobnak egy bontatlan pakk joghurtot vagy halkonzervet. Vagy egy zacskó ropit. Az AP emlékeztet, hogy az Egyesült Államokban nincsenek olyan szövetségi előírások, melyek rögzítenék az élelmiszerek lejáratával kapcsolatos dátumok meghatározását, kivéve a csecsemőknek adott tápszereket. A címkéken ezért szerepelhet a minőségét megőrzi, vagy éppen a felhasználható felirat is, erről pedig dönthet maga a gyártó. Kalifornia állam egy új törvénnyel szeretne rendet vágni a lejárati dátumok között. Az állami törvényhozásban elfogadtak egy jogszabályt, mely előírja az élelmiszergyártók számára, hogy két címkét használjanak: egyet a minőségre, egy másikat pedig arra vonatkozóan, hogy meddig fogyasztható biztonsággal egy-egy élelmiszer.
A Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health 2019-es tanulmányából kiderül, hogy az Egyesült Államokban a fogyasztók több mint 80 százaléka dobja ki a lejárt élelmiszert. Donald Schaffner, a Rutgers Egyetem élelmiszerbiztonsági szakértője szerint viszont ezek a dátumok minőségi garanciáról szólnak, és nem arról, hogy a terméket biztonsággal el lehet-e fogyasztani. A Maryland State University kutatói szerint a gyártók 50 különböző címkeszöveget használnak csak az Egyesült Államokban. Rachel Semzer élelmiszermérnök azt mondja, hogy lejárati dátumként a legtöbb gyártó olyan határidőt ad meg a termékre, hogy hogy szerinte az mikor a legjobb ízű, és mikor a legjobb minőségű. Zemser nem légbőlkapott információkat oszt meg, ő maga is segített már több élelmiszeripari vállalatot egyes új termékeik tervezésében, bevezetésében és forgalomba hozatalában.
A lejárati dátumot persze termékkategóriánként másképpen kell kezelni, így egy csomagolt nyers hús máshova tartozik, mint mondjuk a babkonzerv. A bontatlan konzervek, mint például a már említett bab-, a paradicsom-, a gyümölcs- vagy a zöldségkonzervek, illetve minden folyékony, polcon tartható élelmiszercsomag évekig eláll a címkén feltüntetett dátumot követően is. Ugyanez vonatkozik a szójatejre vagy a mandulatejre, vagy általánban az olyan élelmiszerekre, melyet hőkezeltek és lezártak úgy, hogy hűtés nélkül is tárolni lehessen – persze addig a pontig, míg nem nyitották fel a csomagot.
A szárazáruk, mint például a kekszek és a gabonapelyhek szintén hosszú eltarthatósági idővel rendelkeznek, mivel alacsony nedvességtartalmuk nem kedvez a baktériumok szaporodásának. Zemser azt mondja, hogy ezek maximum állottak lehetnek, de betegséget nem fognak okozni a lejáratot követően. A szakértő kiemeli, hogy fokozott óvintézkedéseket kell betartani a marhahús, a csirke vagy a halak esetében, ezek ugyanis (ezzel persze sok újat nem mondott) még akkor is megromolhatnak, ha a hűtőszekrényben vannak.
Kalifornia az Egyesült Államok első államaként szabványosította az élelmiszercímkéket a lejáratot jelölő dátumok átalakításával. A július 1-jén hatályba lépett törvény előírja az államban élelmiszereket gyártó vállalatok számára, hogy két szabványosított címkét használjanak: az egyik a „minőségét megőrzi” címke, mely értelemszerűen a kiváló minőség lejáratát, a másik pedig a „fogyasztható” címke, mely a termékbiztonságot jelöli. „A minőségét megőrzi dátumok az üzletek számára hasznosak, ezzel szabályozva, hogy egyes termékeket meddig tarthatnak polcon – közölte Nate Rose, a California Grocers Association szóvivője, hozzátéve, hogy – gondoljunk rá úgy, mint egy belső referenciarendszerre az üzletvezetők és az alkalmazottak számára.”
New York állam törvényhozói nemrégiben elfogadtak egy hasonló intézkedést a címkékre vonatkozóan, a rendelkezdés Kathy Hochul kormányzó aláírására vár.
(Kiemelt kép: Unsplash)
